Fürged Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2007. (II. 19.) RENDELETE az állattartás helyi szabályairól
egységes szerkezetben az azt módosító 7/2008. (IV. 17.) rendelettel
Fürged Község Önkormányzat képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. tv.) 44/A. § (2) bekezdésében valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja:
- FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. §
E rendelet hatálya kiterjed Fürged község közigazgatási területén valamennyi állattartóra, állattartó épület létesítőjére, hasznosítójára és használójára (továbbiakban állattartó).
A rendelet célja
2. §
A rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítja, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.
Értelmező rendelkezések
3. §
E rendelet alkalmazásában:
- Állattartó: az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) az állatért felelős állandó vagy ideiglenes jelleggel, beleértve a szállítás, forgalmazás alatti időszakot is. (Az állategészségügyről szóló 2005.
évi CLXXVI. törvény 2. § 14. pont)
- Állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredetű termék előállítására (hús, tej, gyapjú, tojás stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Magába foglalja a tenyésztést, a szaporítást, végtermék előállítást (Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú függelék 1. pontja)
- Magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékű állattartás:
Az ingatlanon az alábbi egyedszámot meghaladó mértékű haszonállat tartás folyik:
- nagytestű haszonállat: 5 db
- kistestű haszonállat: 10 db
- aprótestű haszonállat: 100 db.
- Haszonállat:
- nagytestű haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly.
- kistestű haszonállat: sertés, juh, kecske.
- aprótestű haszonállat: baromfifélék, galamb, házinyúl, méh.
- prémes állat: csincsilla, nutria, nyerc, hermelin, róka és egyéb szőrméjéért tenyésztett állat
- Kedvtelésből tartott állatok:
az ember által nem gazdálkodás céljából tartott olyan állat, melynek húsa az európai étkezési szokások figyelembevételével nem szolgálhat emberi fogyasztásra (az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 1. § 4. pontja) pl: eb, macska, díszmadár.
- Veszélyes állatok: mindazon az állatok, melyeket jogszabály veszélyesnek minősít, vagy jogszabályi felhatalmazás alapján a hatóság annak minősít
- Állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesítmény (Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú függelék 2. pontja)
- Állattartó telep: az állattartó épületeken kívül az állattartás egyéb létesítményei is megtalálhatók. (Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú függelék 3. pontja)
- Nagy létszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább
- harminc ló, vagy
- ötven szarvasmarha, vagy
- kétszáz juh, kecske vagy
- száz sertés, vagy
- kettőezer broiler baromfi, vagy
- ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy
- ötven strucc, vagy
- ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezését teszi lehetővé (Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú függelék 4. pontja)
- Trágyatároló műtárgy: a szervestrágya tárolására szolgáló létesítmény
- Szervestrágya: az állatállomány által ürített trágya, illetve a trágya és az alom keveréke, feldolgozott formában is, idetartozik különösen a hígtrágya, az istállótrágya (A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 3. § j) pontja)
- FEJEZET
AZ ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Általános előírások
4. §
- A község közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is – csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.
- Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakításához – az egyéb jogszabályban meghatározottak szerint – építési engedély szükséges.
- Az állattartással kapcsolatos épületek és létesítmények kialakítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
- Méhészkedést a vonatkozó külön jogszabályok és e rendelet rendelkezéseinek betartásával mindenki szabadon folytathat.
- Galambot csak olyan körülmények között szabad tartani, ahol a galambdúc vagy ketrec megfelelően elhelyezhető a szomszédjog sérelme nélkül.
Az állattartók kötelességei
5. §
- Az állattartó köteles gondoskodni az állatoknak az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben meghatározott életfeltételeinek biztosításáról, a létesítményeik tisztántartásáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.
- Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.
- Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.
- Az állattartó az állat elhullása esetén azt köteles az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet 9. §-ban meghatározott módon elszállítani, ártalmatlanítani.
III. FEJEZET
HASZONÁLLATOK TARTÁSA
Belterületi állattartás
6. §
- A község belterülete a haszonállattartás szempontjából két övezetet alkot. Az övezeti besorolást e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
- Az 1. számú övezetben haszonállatok közül egyidejűleg nagytestű haszonállat 10 db, kistestű haszonállat 30 db és aprótestű haszonállat (a méh kivételével) 300 db tartható. A nagy- és kistestű haszonállatok szaporulatai elválasztásig a fenti mennyiségen felül tarthatók. Az övezetben 30 méhcsalád tartható.
- A 2. számú övezetben a 10. § szerint folytatható haszonállat tartás.
7. §
Egészségügyi és oktatási intézmények területén, közösségi és társadalmi rendeltetésű, nagy tömegforgalmú, intézményi funkciókat ellátó épületekhez tartozó területen – az oktatási, sport és szolgáltatási célból tartott állatok kivételével – haszonállat nem tartható.
8. §
- Közterületen haszonállatot tartani és legeltetni tilos. Az állattartó köteles biztosítani, hogy a haszonállat az ingatlanról ne juthasson ki közterületre, illetve más tulajdonában álló ingatlanra.
- Haszonállat közterületen kizárólag az alábbi célokból tartózkodhat:
- legelőre való ki- illetve behajtás;
- értékesítés céljából az új tulajdonoshoz hajtás;
- szállításra való felvezetés;
- hímivarú állat hajtása fedeztetés céljából.
- A (2) bekezdés szerinti közterületen való tartózkodás alatt az állattartó köteles a folyamatos felügyeletet biztosítani. Köteles megakadályozni, hogy az állat emberekben, más állatokban, közterületeken illetve magántulajdonú területek előtti tárgyakban, növényekben kárt tegyen.
9. §
- Az állattartás során keletkező szervestrágyát és trágyalevet szakszerűen kell tárolni és kezelni.
- A trágyatároló műtárgyakat a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 6. pontja alapján kell kialakítani, amennyiben az állattartó telepen a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó állattartás folyik.
- A magánszemélyek háztartási igényeit szolgáló állattartás esetén a keletkező szervestrágya gyűjtőhelyét szigetelt alappal kell kialakítani, hogy a trágyalé ne szivároghasson el. A tárgya gyűjtőhelyének kialakítása során tekintettel kell lenni a faluképi szempontokra és a szomszédjogokra. A trágya gyűjtőhelyének rendszeres ürítéséről gondoskodni kell.
Külterületi állattartás
10. §
- Külterületei ingatlanon –ahol az ingatlan területe 3000 m2-t nem haladja meg-, annyi állat tarható, amennyi még nem éri el az 3. § h) pontjában meghatározott nagy létszámú állattartó telepek mértékét.
- Külterületi ingatlanon – ahol az ingatlan mérete a 3000 m2-m-t meghaladja -, állattartás az érvényben lévő építési jogszabályoknak megfelelően, az adott állattartási technológia figyelembevételével és a közegészségügyi előírások betartásával korlátozás nélkül folytatható.
- FEJEZET
KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAI
11. §
- Fürged község közigazgatási területén lakásonként legfeljebb 3 db eb és annak szaporulata 2 hónapos korig illetve legfeljebb 10 db macska tartható.
- A közegészségügyi és állategészségügyi szabályokat az állattartó a kedvtelésből tartott állatok esetében is köteles betartani.
12. §
- Az ebtulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az
– mások nyugalmát ne zavarja – mások testi épségét ne veszélyeztesse – anyagi kárt ne okozzon.
- Ebet megkötés nélkül szabadon tartani csak zárva tartott, bekerített udvaron lehet. A kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza.
- Bekerítetlen ingatlanon, vagy nem teljesen bekerített illetve nem folyamatosan zárva tartott udvaron ebet szabadon tartani tilos. Ilyen ingatlanon eb csak megkötve, kifutón megkötve, vagy kennelben tartható.
- Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét felügyelet nélkül ne hagyhassa el, ne tudjon elkóborolni, közterületre illetve szomszédos ingatlanra kijutni.
- Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagyságát a 3. számú melléklet szabályozza. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető – kivéve ha a szomszéd írásban hozzájárul -, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, és a kerítés mentén növényzetet kell telepíteni. A szomszédos ingatlan tulajdonos írásos hozzájárulását tulajdonos váltás esetén ismét be kell szerezni. Amennyiben az új tulajdonos nem egyezik bele, a kennelt át kell helyezni a fenti feltételek betartásával.
- A harapós, vagy támadó természetű eb elkerített udvaron történő tartása esetén a ház, illetve a lakás bejáratánál harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
13. §
- Az ebet közterületen póráz nélkül futtatni nem lehet.
- Ebet póráz nélkül a tartási helyéről kivinni (sétáltatni, vezetni) tilos. Harapós vagy támadó természetű ebek esetében szájkosár, 2 m-nél nem hosszabb póráz használata kötelező és a felügyeletet csak 18 éven felüli személy biztosíthatja.
14. §
Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve az alábbi helyiségek, területek bejáratánál őrizetlenül hagyni (a vakvezető kutya valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével):
- vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe,
- üzletbe,
- nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére,
- ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,
- a temető területére,
- a játszótér területére,
- a település területén található parkok területére.
15. §[1]
- Az állat-egészségügyi nyilvántartást vezető szerv a község ebállományáról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tulajdonos nevét, lakcímét és az eb azonosító adatait (fajtája, kora neme, színe, neve) és a veszettség elleni oltások időpontját.
- Az eb tartója – a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetésvégrehajtási, a vám- és pénzügyőri szervek, a határőrség kivételével – köteles az eb tartási helye szerint illetékes jegyzőnek bejelenteni, ha az állata
- a három hónapos kort elérte,
- elhullott vagy elveszett,
- tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy
- új tulajdonoshoz került.
16. §
- A község területén csak veszettség elleni védőoltásban részesült ebet lehet tartani.
- Minden 3 hónaposnál idősebb ebet a tulajdonosa köteles saját költségére beoltatni az alábbiak szerint:
- a három hónapos kort elérteket 30 napon belül,
- az első oltást követően 6 hónapon belül,
- ezt követően évenként.
- Ha az eb nem Fürgeden részesült veszettség elleni védőoltásban, az eb tulajdonosa köteles az oltás megtörténtét az oltási igazolvány felmutatásával a jegyzőnek bejelenteni.
- FEJEZET
EB- ÉS MACSKATENYÉSZETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
17. §
- Az eb- és macskatartás – amennyiben célja a jövedelemszerzés, és az állatok száma meghaladja a jelen rendelet 11. §-ában meghatározott darabszámot – tenyészetnek minősül.
- Eb- és macskatenyészet létesítéséhez a polgármester engedélye szükséges.
- Az eb- és macskatenyészet létesítésére irányuló kérelemhez csatolni kell:
- az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat,
- az állategészségügyi hatóság hozzájáruló nyilatkozatát, és
- a közvetlen szomszédok írásbeli hozzájárulását.
- Többlakásos épületben tenyészet létesítéséhez engedély nem adható.
- FEJEZET
VESZÉLYES ÁLLATOK TARTÁSÁNAK SZABÁLYAI
18. §
Veszélyes állat az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben, a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletében valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendeletben meghatározott feltételek teljesülése mellett, kizárólag hatósági engedéllyel tartható.
VII. FEJEZET
ÁTMENETI, SZABÁLYSÉRTÉSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
19. §
- Aki e rendelet hatályba lépésekor nem a 6. illetve a 10. §-ban meghatározott számban, tart haszonállatot, az állatok értékesítése illetve elpusztulása után, de legkésőbb 2008. január 1.
napjáig köteles a rendeletben meghatározott számú állatot tartani.
- Aki e rendelet hatályba lépésekor a 11. §-ban meghatározottnál több ebet illetve macskát tart, köteles a tenyészetre vonatkozó kérelmet 2007. március 30-ig benyújtani a polgármesterhez, vagy az állatok számát a fenti időpontig a megengedett létszámra csökkenteni, vagy a fenti időpontig bejelenteni a polgármesternek az előírt létszám feletti állatok számát, színét és nemét (eb esetében a fajtáját is), amelyek e bejelentés mellett kimúlásig tarthatók.
- Az e rendelet 4. § (3) bekezdése alapján előírt védőtávolságokat az e rendelet hatályba lépése után megkezdett állattartásra vonatkozóan kell alkalmazni.
- Az e rendelet 12. § (5) bekezdése szerinti kennel méretet legkésőbb 2007. június 30-ig kell kialakítani.
20. §
- Aki ezen rendelet 4. § (3) és (5), 5. §, 6. §, 7. §, 8. §, 9. §, 10. § (1), 11. §, 12. §, 13. §, 14. §, 16. § (3) és 17. § (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket megsérti, vagy az abban meghatározott kötelezettségeknek nem tesz eleget, illetve a tilalmakat megszegi szabálysértést követ el, és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
- A rendelet szabályainak megsértését hivatalból vagy bejelentésre a jegyző vizsgálhatja és az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén – esetleg szabálysértési eljárás lefolytatása mellett – az állattartást a 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján korlátozhatja vagy megtilthatja.
21. §
- E rendelet 2007. április 1-jén lép hatályba.
- A rendelet hatályba lépésével az ebtartás szabályairól szóló 5/1995. (V. 31.) hatályát veszti.
Fürged, 2007. február 15.
Barkóczi József Magyar Teréz
polgármester körjegyző
Záradék:
A rendelet 2007. február 19-én kihirdetésre került.
Fürged, 2007. február 19.
Magyar Teréz körjegyző
- számú melléklet
Fürged Község Önkormányzata
2/2007. (II. 19.) számú rendeletéhez
Az állattartás céljára szóló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok
1.) Az állatok elhelyezésére szolgáló épületek, illetve azok kifutóinak távolsága:
a) lakóépülettől | |
– nagytestű haszonállat és prémes állat tartása esetén | 10 m |
– kistestű és aprótestű haszonállattartása esetén | 6 m |
- b) ideiglenes emberi tartózkodás céljára is szolgáló épülettől (présház, gyümölcstároló stb.)
– nagytestű haszonállat és prémes állat tartása esetén | 6 m |
– kistestű és aprótestű haszonállattartása esetén
c) ásott kúttól |
4 m |
– nagytestű haszonállat és prémes állat tartása esetén | 15 m |
– kistestű és aprótestű haszonállattartása esetén | 10 m |
d) fúrt kúttól | 5 m |
2.) Kiszolgáló építmények (fészer, szin, góré, magtár, siló stb.) távolsága
- lakóépülettől 10 m
- ideiglenes emberi tartózkodás céljára is szolgáló épülettől (présház, gyümölcstároló stb.)
10 m | |
c) ásott kúttól | 15 m |
d) fúrt kúttól
3.) Trágyalé és trágyatároló távolsága: |
15 m |
a) lakóépülettől | 15 m |
b) ideiglenes emberi tartózkodás céljára is szolgáló épülettől | 15 m |
c) ásott kúttól | 15 m |
d) fúrt kúttól | 5 m |
- számú melléklet
Fürged Község Önkormányzata
2/2007. (II. 19.) számú rendeletéhez
Belterületei haszonállattartás övezetei
- számú övezet
A település teljes belterülete az alábbi hrsz-ú területek kivételével: 321/1; 321/2; 321/3, 321/4.
2. számú övezet
Az alábbi hrsz-ú területek: 321/1; 321/2; 321/3, 321/4.
- számú melléklet
Fürged Község Önkormányzata
2/2007. (II. 19.) számú rendeletéhez
Eb testtömege (kg) | Kennel mérete (minimum m2) |
< 6 | 1 |
6-10 | 2 |
10-20 | 2,5 |
20-30 | 3,5 |
> 30 | 4 |
[1] Módosította a 762008. (IV. 17.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2008. április 20-tól.