Fürged Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2007. (II.19.) rendelete az állattartás helyi szabályairól

Fürged Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2007. (II. 19.)  RENDELETE az állattartás helyi szabályairól
egységes szerkezetben az azt módosító 7/2008. (IV. 17.) rendelettel

Fürged Község Önkormányzat képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. tv.) 44/A. § (2) bekezdésében valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja:
 

  1. FEJEZET

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

A rendelet hatálya

 

1. §

 
E rendelet hatálya kiterjed Fürged község közigazgatási területén valamennyi állattartóra, állattartó épület létesítőjére, hasznosítójára és használójára (továbbiakban állattartó).

A rendelet célja

 

2. §

A rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítja, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.
 

Értelmező rendelkezések

 

3. §

E rendelet alkalmazásában:

  1. Állattartó: az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) az állatért felelős állandó vagy ideiglenes jelleggel, beleértve a szállítás, forgalmazás alatti időszakot is. (Az állategészségügyről szóló 2005.

évi CLXXVI. törvény 2. § 14. pont)

  1. Állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredetű termék előállítására (hús, tej, gyapjú, tojás stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Magába foglalja a tenyésztést, a szaporítást, végtermék előállítást (Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú függelék 1. pontja)

 

  1. Magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékű állattartás:

Az ingatlanon az alábbi egyedszámot meghaladó mértékű haszonállat tartás folyik:

  • nagytestű haszonállat: 5 db
  • kistestű haszonállat: 10 db
  • aprótestű haszonállat: 100 db.
  1. Haszonállat:
    • nagytestű haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly.
    • kistestű haszonállat: sertés, juh, kecske.
    • aprótestű haszonállat: baromfifélék, galamb, házinyúl, méh.
    • prémes állat: csincsilla, nutria, nyerc, hermelin, róka és egyéb szőrméjéért tenyésztett állat

 

  1. Kedvtelésből tartott állatok:

az ember által nem gazdálkodás céljából tartott olyan állat, melynek húsa az európai étkezési szokások figyelembevételével nem szolgálhat emberi fogyasztásra (az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet  1. § 4. pontja) pl: eb, macska, díszmadár.

  1. Veszélyes állatok: mindazon az állatok, melyeket jogszabály veszélyesnek minősít, vagy jogszabályi felhatalmazás alapján a hatóság annak minősít

 

  1. Állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesítmény (Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú függelék 2. pontja)

 

  1. Állattartó telep: az állattartó épületeken kívül az állattartás egyéb létesítményei is megtalálhatók. (Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú függelék 3. pontja)

 

  1. Nagy létszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább
  • harminc ló, vagy
  • ötven szarvasmarha, vagy
  • kétszáz juh, kecske vagy
  • száz sertés, vagy
  • kettőezer broiler baromfi, vagy
  • ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy
  • ötven strucc, vagy
  • ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezését teszi lehetővé (Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú függelék 4. pontja)

 

  1. Trágyatároló műtárgy: a szervestrágya tárolására szolgáló létesítmény
  2. Szervestrágya: az állatállomány által ürített trágya, illetve a trágya és az alom keveréke, feldolgozott formában is, idetartozik különösen a hígtrágya, az istállótrágya (A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 3. § j) pontja)

 

  1. FEJEZET

 

AZ ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

 

Általános előírások

 

4. §

 

  • A község közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is – csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.

 

  • Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakításához – az egyéb jogszabályban meghatározottak szerint – építési engedély szükséges.

 

  • Az állattartással kapcsolatos épületek és létesítmények kialakítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

 

  • Méhészkedést a vonatkozó külön jogszabályok és e rendelet rendelkezéseinek betartásával mindenki szabadon folytathat.

 

  • Galambot csak olyan körülmények között szabad tartani, ahol a galambdúc vagy ketrec megfelelően elhelyezhető a szomszédjog sérelme nélkül.

 

Az állattartók kötelességei

 

5. §

 

  • Az állattartó köteles gondoskodni az állatoknak az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben meghatározott életfeltételeinek biztosításáról, a létesítményeik tisztántartásáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.

 

  • Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

 

  • Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.
  • Az állattartó az állat elhullása esetén azt köteles az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet 9. §-ban meghatározott módon elszállítani, ártalmatlanítani.

III. FEJEZET
 

HASZONÁLLATOK TARTÁSA

 

Belterületi állattartás

 

6. §

 

  • A község belterülete a haszonállattartás szempontjából két övezetet alkot. Az övezeti besorolást e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

 

  • Az 1. számú övezetben haszonállatok közül egyidejűleg nagytestű haszonállat 10 db, kistestű haszonállat 30 db és aprótestű haszonállat (a méh kivételével) 300 db tartható. A nagy- és kistestű haszonállatok szaporulatai elválasztásig a fenti mennyiségen felül tarthatók. Az övezetben 30 méhcsalád tartható.

 

  • A 2. számú övezetben a 10. § szerint folytatható haszonállat tartás.

 

7. §

Egészségügyi és oktatási intézmények területén, közösségi és társadalmi rendeltetésű, nagy tömegforgalmú, intézményi funkciókat ellátó épületekhez tartozó területen – az oktatási, sport és szolgáltatási célból tartott állatok kivételével – haszonállat nem tartható.

8. §

 

  • Közterületen haszonállatot tartani és legeltetni tilos. Az állattartó köteles biztosítani, hogy a haszonállat az ingatlanról ne juthasson ki közterületre, illetve más tulajdonában álló ingatlanra.

 

  • Haszonállat közterületen kizárólag az alábbi célokból tartózkodhat:
    1. legelőre való ki- illetve behajtás;
    2. értékesítés céljából az új tulajdonoshoz hajtás;
    3. szállításra való felvezetés;
    4. hímivarú állat hajtása fedeztetés céljából.

 

  • A (2) bekezdés szerinti közterületen való tartózkodás alatt az állattartó köteles a folyamatos felügyeletet biztosítani. Köteles megakadályozni, hogy az állat emberekben, más állatokban, közterületeken illetve magántulajdonú területek előtti tárgyakban, növényekben kárt tegyen.

 

9. §

 

  • Az állattartás során keletkező szervestrágyát és trágyalevet szakszerűen kell tárolni és kezelni.

 

  • A trágyatároló műtárgyakat a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 6. pontja alapján kell kialakítani, amennyiben az állattartó telepen a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó állattartás folyik.

 

  • A magánszemélyek háztartási igényeit szolgáló állattartás esetén a keletkező szervestrágya gyűjtőhelyét szigetelt alappal kell kialakítani, hogy a trágyalé ne szivároghasson el. A tárgya gyűjtőhelyének kialakítása során tekintettel kell lenni a faluképi szempontokra és a szomszédjogokra. A trágya gyűjtőhelyének rendszeres ürítéséről gondoskodni kell.

 

Külterületi állattartás

 

10. §

 

  • Külterületei ingatlanon –ahol az ingatlan területe 3000 m2-t nem haladja meg-, annyi állat tarható, amennyi még nem éri el az 3. § h) pontjában meghatározott nagy létszámú állattartó telepek mértékét.

 

  • Külterületi ingatlanon – ahol az ingatlan mérete a 3000 m2-m-t meghaladja -, állattartás az érvényben lévő építési jogszabályoknak megfelelően, az adott állattartási technológia figyelembevételével és a közegészségügyi előírások betartásával korlátozás nélkül folytatható.

 

  1. FEJEZET

 

KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAI

 

11. §

 

  • Fürged község közigazgatási területén lakásonként legfeljebb 3 db eb és annak szaporulata 2 hónapos korig illetve legfeljebb 10 db macska tartható.

 

  • A közegészségügyi és állategészségügyi szabályokat az állattartó a kedvtelésből tartott állatok esetében is köteles betartani.

 

12. §

 

  • Az ebtulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az

–           mások nyugalmát ne zavarja – mások testi épségét ne veszélyeztesse –      anyagi kárt ne okozzon.

  • Ebet megkötés nélkül szabadon tartani csak zárva tartott, bekerített udvaron lehet. A kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza.

 

  • Bekerítetlen ingatlanon, vagy nem teljesen bekerített illetve nem folyamatosan zárva tartott udvaron ebet szabadon tartani tilos. Ilyen ingatlanon eb csak megkötve, kifutón megkötve, vagy kennelben tartható.

 

  • Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét felügyelet nélkül ne hagyhassa el, ne tudjon elkóborolni, közterületre illetve szomszédos ingatlanra kijutni.

 

  • Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagyságát a 3. számú melléklet szabályozza. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető – kivéve ha a szomszéd írásban hozzájárul -, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, és a kerítés mentén növényzetet kell telepíteni. A szomszédos ingatlan tulajdonos írásos hozzájárulását tulajdonos váltás esetén ismét be kell szerezni. Amennyiben az új tulajdonos nem egyezik bele, a kennelt át kell helyezni a fenti feltételek betartásával.

 

  • A harapós, vagy támadó természetű eb elkerített udvaron történő tartása esetén a ház, illetve a lakás bejáratánál harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

 

13. §

 

  • Az ebet közterületen póráz nélkül futtatni nem lehet.

 

  • Ebet póráz nélkül a tartási helyéről kivinni (sétáltatni, vezetni) tilos. Harapós vagy támadó természetű ebek esetében szájkosár, 2 m-nél nem hosszabb póráz használata kötelező és a felügyeletet csak 18 éven felüli személy biztosíthatja.

 

14. §

Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve az alábbi helyiségek, területek bejáratánál őrizetlenül hagyni (a vakvezető kutya valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével):

  1. vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe,
  2. üzletbe,
  3. nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére,
  4. ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,
  5. a temető területére,
  6. a játszótér területére,
  7. a település területén található parkok területére.

 

15. §[1]

 

  • Az állat-egészségügyi nyilvántartást vezető szerv a község ebállományáról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tulajdonos nevét, lakcímét és az eb azonosító adatait (fajtája, kora neme, színe, neve) és a veszettség elleni oltások időpontját.

 

  • Az eb tartója – a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetésvégrehajtási, a vám- és pénzügyőri szervek, a határőrség kivételével – köteles az eb tartási helye szerint illetékes jegyzőnek bejelenteni, ha az állata
    1. a három hónapos kort elérte,
    2. elhullott vagy elveszett,
    3. tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy
    4. új tulajdonoshoz került.

 

16. §

 

  • A község területén csak veszettség elleni védőoltásban részesült ebet lehet tartani.

 

  • Minden 3 hónaposnál idősebb ebet a tulajdonosa köteles saját költségére beoltatni az alábbiak szerint:
    1. a három hónapos kort elérteket 30 napon belül,
    2. az első oltást követően 6 hónapon belül,
    3. ezt követően évenként.

 

  • Ha az eb nem Fürgeden részesült veszettség elleni védőoltásban, az eb tulajdonosa köteles az oltás megtörténtét az oltási igazolvány felmutatásával a jegyzőnek bejelenteni.

 

  1. FEJEZET

 

EB- ÉS MACSKATENYÉSZETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

 

17. §

 

  • Az eb- és macskatartás – amennyiben célja a jövedelemszerzés, és az állatok száma meghaladja a jelen rendelet 11. §-ában meghatározott darabszámot – tenyészetnek minősül.

 

  • Eb- és macskatenyészet létesítéséhez a polgármester engedélye szükséges.

 

  • Az eb- és macskatenyészet létesítésére irányuló kérelemhez csatolni kell:

 

  1. az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat,
  2. az állategészségügyi hatóság hozzájáruló nyilatkozatát, és
  3. a közvetlen szomszédok írásbeli hozzájárulását.

 

  • Többlakásos épületben tenyészet létesítéséhez engedély nem adható.

 

  1. FEJEZET

 

VESZÉLYES ÁLLATOK TARTÁSÁNAK SZABÁLYAI

 

18. §

Veszélyes állat az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben, a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletében valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendeletben meghatározott feltételek teljesülése mellett, kizárólag hatósági engedéllyel tartható.
VII. FEJEZET
 

ÁTMENETI, SZABÁLYSÉRTÉSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. §

 

  • Aki e rendelet hatályba lépésekor nem a 6. illetve a 10. §-ban meghatározott számban, tart haszonállatot, az állatok értékesítése illetve elpusztulása után, de legkésőbb 2008. január 1.

napjáig köteles a rendeletben meghatározott számú állatot tartani.

  • Aki e rendelet hatályba lépésekor a 11. §-ban meghatározottnál több ebet illetve macskát tart, köteles a tenyészetre vonatkozó kérelmet 2007. március 30-ig benyújtani a polgármesterhez, vagy az állatok számát a fenti időpontig a megengedett létszámra csökkenteni, vagy a fenti időpontig bejelenteni a polgármesternek az előírt létszám feletti állatok számát, színét és nemét (eb esetében a fajtáját is), amelyek e bejelentés mellett kimúlásig tarthatók.

 

  • Az e rendelet 4. § (3) bekezdése alapján előírt védőtávolságokat az e rendelet hatályba lépése után megkezdett állattartásra vonatkozóan kell alkalmazni.

 

  • Az e rendelet 12. § (5) bekezdése szerinti kennel méretet legkésőbb 2007. június 30-ig kell kialakítani.

20. §

 

  • Aki ezen rendelet 4. § (3) és (5), 5. §, 6. §, 7. §, 8. §, 9. §, 10. § (1), 11. §, 12. §, 13. §, 14. §, 16. § (3) és 17. § (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket megsérti, vagy az abban meghatározott kötelezettségeknek nem tesz eleget, illetve a tilalmakat megszegi szabálysértést követ el, és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

 

  • A rendelet szabályainak megsértését hivatalból vagy bejelentésre a jegyző vizsgálhatja és az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén – esetleg szabálysértési eljárás lefolytatása mellett – az állattartást a 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján korlátozhatja vagy megtilthatja.

 

21. §

 

  • E rendelet 2007. április 1-jén lép hatályba.

 

  • A rendelet hatályba lépésével az ebtartás szabályairól szóló 5/1995. (V. 31.) hatályát veszti.

Fürged, 2007. február 15.

Barkóczi József                                          Magyar Teréz
polgármester                                                körjegyző
Záradék:
A rendelet 2007. február 19-én kihirdetésre került.

Fürged, 2007. február 19.
Magyar Teréz körjegyző

  1. számú melléklet

Fürged Község Önkormányzata
2/2007. (II. 19.) számú rendeletéhez

Az állattartás céljára szóló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok

1.) Az állatok elhelyezésére szolgáló épületek, illetve azok kifutóinak távolsága:

a) lakóépülettől
– nagytestű haszonállat és prémes állat tartása esetén 10 m
– kistestű és aprótestű haszonállattartása esetén   6 m

 

  1. b) ideiglenes emberi tartózkodás céljára is szolgáló épülettől (présház, gyümölcstároló stb.)
– nagytestű haszonállat és prémes állat tartása esetén 6 m
– kistestű és aprótestű haszonállattartása esetén

c) ásott kúttól

  4 m
– nagytestű haszonállat és prémes állat tartása esetén 15 m
– kistestű és aprótestű haszonállattartása esetén   10 m
d) fúrt kúttól   5 m

 

2.) Kiszolgáló építmények (fészer, szin, góré, magtár, siló stb.) távolsága

  1. lakóépülettől           10 m
  2. ideiglenes emberi tartózkodás céljára is szolgáló épülettől (présház, gyümölcstároló stb.)
10 m
c) ásott kúttól 15 m
d) fúrt kúttól

3.) Trágyalé és trágyatároló távolsága:

15 m
a) lakóépülettől 15 m
b) ideiglenes emberi tartózkodás céljára is szolgáló épülettől 15 m
c) ásott kúttól 15 m
d) fúrt kúttól 5 m

 

  1. számú melléklet

Fürged Község Önkormányzata
2/2007. (II. 19.) számú rendeletéhez

Belterületei haszonállattartás övezetei

 

  1. számú övezet

A település teljes belterülete az alábbi hrsz-ú területek kivételével: 321/1; 321/2; 321/3, 321/4.

2. számú övezet

Az alábbi hrsz-ú területek: 321/1; 321/2; 321/3, 321/4.

  1. számú melléklet

Fürged Község Önkormányzata
2/2007. (II. 19.) számú rendeletéhez
 
 
 
 

Eb testtömege (kg) Kennel mérete (minimum m2)
< 6 1
6-10 2
10-20 2,5
20-30 3,5
> 30 4

[1] Módosította a 762008. (IV. 17.) rendelet 1. §-a. Hatályos 2008. április 20-tól.

Scroll to Top