Fürged község Tolna megye északnyugati részén fekszik, ott, ahol a Somogy-tolnai dombvidék a Mezőfölddel összeér. Fekvése tehát természetszerűleg meghatározza adottságait: jobbára löszfutta dombvidék, síksággal és kisebb fennsíkkal váltakozva. A község is maga egy ilyen fennsíkon fekszik, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a vidékre.
A határos települések: északon Felsőnyék, északkeleten Ozora, délen Tamási, nyugaton Nagyszokoly és Magyarkeszi. A fentebb említett települések Tamási kivételével 7-9 kilométeres távolságra fekszenek egy képzelt kör kerületén, melynek középpontja mértanilag Fürged. Kecsege és Fornád puszták – Fürged közeli szomszédai – közigazgatásilag Tamásihoz tartoznak.
Az éghajlat, a tájviszonyok, a közlekedés, a népesség, mind meghatározói a községben folyó gazdasági életnek. Lakossága a volt uradalmi cselédségből lett újgazdákból, illetve az ország más vidékeiről idetelepült emberekből tevődik össze. Dolgos, szorgalmas földművelő nép, jobbára mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoznak.
A községben kimondottan jómódú réteg nincs, a cigány kisebbség létszáma több mint 20%. Legjelentősebb gazdasági társaság helyben a Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet.
A lehetőségeket szűkíti és egyre nehezíti a nagyarányú munkanélküliség, ami becslések szerint közel 30%-os, 1996-ban 120 fő volt. Az állástalanok több mint fele szakképzetlen, 40 fő szakmunkás, és tíznek van középfokú iskolai végzettsége. A munkanélküliek kétharmada férfi.
Ugyanakkor biztató jelnek tekinthető, hogy a népesség csökkenése megállt, sőt egyre több városi érdeklődik lakóházak és telkek iránt, ami a szép falu számára egyáltalán nem elhanyagolható.
Fürged 2001-ben egyszerű arculatú, tiszta, tágas, nyugalmat árasztó község. Az önkormányzat komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy Fürgedet a befektetők, vállalkozók számára kiszámítható, megbízható, vonzó településsé tegye. Nincs vállalkozókat sújtó helyi adó. Fürged önkormányzata ingyen telket biztosít valamennyi helyi munkaerőt alkalmazó kisvállalatnak, és minden alkalmat megragad, hogy folyamatosan informálja a médiákat. A falu idegenforgalom tekintetében még kihasználatlan terület, pihenésre, falusi romantikára kiválóan alkalmas terület. Fontos információ az infrastruktúra fejlesztése, valamint új munkahelyek megteremtése. Elsősorban a Fürged és Tamási közötti útszakasz szélesítése, javítása, valamint a Fürged és Nagyszokoly közötti földes út aszfaltozása az, ami bekapcsolást jelentene a község, valamint a szomszédos települések számára is az országos közúthálózatba. Megvalósult a kommunális szilárd hulladék gyűjtése, de szakszerű elhelyezéséről még nem sikerült gondoskodni. A vízmű a Tamási Vízmű Kft. tulajdona.
Fürged 1871 táján Felsőnyéktől különválva önálló községgé alakult, erről azonban hivatalos adatok nem lelhetők fel. Mindig volt lakott település a mai Fürged helyén, vagy egészen közel a község határában, ezt a kőkori és középkori leletek bizonyítják. Horhi községet tekinthetjük Fürged elődjének mely a múltban is Tolna vármegyéhez tartozott.
1871 után lakossága 13 korábbi puszta, illetve major lakosságból tevődik össze. (Aladárpuszta, Belfürgedpuszta, Csárda-ház, Gubarci szőlőhegy, Horhipuszta, Júlia-major, Külfürgedpuszta, Potoly-puszta, Tükrös-major)
A lakosság létszáma az 1871-es évben 820 fő volt. 1910-ben 905, 1930-ban 1117. Ezt követően a létszám állandóan csökkent, 1980-ra a száz évvel korábbi számra apadt.
Fürged jeles szülötte Méliusz Juhász Péter (kb. 1515-1572), a Tiszántúl első fiatal püspöke, aki kiváló szellemi vezető, igazi reformátor volt. Méliusz Horhiban született, a település később pusztává lett, majd Fürged egyik őspusztája.
Fürged másik híres szülötte Vas Gereben (1823-1868). A kitűnő regényíró megkapóan írja le a korra jellemző cselédéletet bánataival, örömeivel együtt. Az igen termékeny írót az utókor már kezdi elfeledni.
Nagy hagyományú civil szervezetek nem voltak Fürgeden, a Levente Egyesület, a Polgári Lövész Egyesület és az Önkéntes Tűzoltó Testület az 1920-1930- as években tevékenykedett. Ez utóbbi ma is működik, és megalakult a Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület is.
A település statisztikai adatai:
| Területe | 26,76 km2 |
| Lakónépesség 1999 végén | 707 fő |
| Élveszületések | 10 fő |
| Halálozás | 13 fő |
| Természetes szaporodás/fogyás | -3 fő |
| Vándorlási különbözet | 11 fő |
| Lakásállomány | 256 db |
| Villamos energiát fogyasztó háztartások | 253 db |
| Szolgáltatott villamos energia | 775 MWh |
| Vezetékes gáz | nincs |
| Vízvezeték hálózat hossza | 9,7 km |
| Vízvezeték hálózatba bekapcsolt lakás | 254 db |
| Közterületi kifolyó | 15 db |
| Szolgáltatott vízmennyiség | 15000 m3 |
| Szennyvízhálózat | nincs |
| Jövedelempótló támogatásban részesült személyek évi átlagos aránya | 11 fő |
| Házi orvos, gyermekorvos | van |
| Óvodai férőhely | 36 db |
| Óvodai pedagógus | 2 fő |
| Óvódás gyermek | 27 fő |
| Általános iskolai tanterem | 4 db |
| Általános iskolai pedagógus | 4 fő |
| Általános iskolai tanuló | 37 fő |
| 8. osztályos tanuló | – |
| Napközi ellátásban részesül? tanuló | 34 fő |
| Önkormányzati könyvtár egységei | 7000 db |
| Kiskereskedelmi üzlet | 2 db |
| Ebből élelmiszerüzlet | 2 db |
| Vendéglátóhely | 2 db |
| Személygépkocsik száma | 102 db |
| Távbeszélő fővonal | 184 db |
| Működő vállalkozás | 15 db |
| Kft. | – |
| Szövetkezet | 1 db |
| Bt. | 1 db |
| Egyéni vállalkozás | 13 db |
