A falu története

Fürged község Tolna megye északnyugati részén fekszik, ott, ahol a Somogy-tolnai dombvidék a Mezőfölddel összeér. Fekvése tehát természetszerűleg meghatározza adottságait: jobbára löszfutta dombvidék, síksággal és kisebb fennsíkkal váltakozva. A község is maga egy ilyen fennsíkon fekszik, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a vidékre.
A határos települések: északon Felsőnyék, északkeleten Ozora, délen Tamási, nyugaton Nagyszokoly és Magyarkeszi. A fentebb említett települések Tamási kivételével 7-9 kilométeres távolságra fekszenek egy képzelt kör kerületén, melynek középpontja mértanilag Fürged. Kecsege és Fornád puszták – Fürged közeli szomszédai – közigazgatásilag Tamásihoz tartoznak.

Az éghajlat, a tájviszonyok, a közlekedés, a népesség, mind meghatározói a községben folyó gazdasági életnek. Lakossága a volt uradalmi cselédségből lett újgazdákból, illetve az ország más vidékeiről idetelepült emberekből tevődik össze. Dolgos, szorgalmas földművelő nép, jobbára mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoznak.
A községben kimondottan jómódú réteg nincs, a cigány kisebbség létszáma több mint 20%. Legjelentősebb gazdasági társaság helyben a Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet.
A lehetőségeket szűkíti és egyre nehezíti a nagyarányú munkanélküliség, ami becslések szerint közel 30%-os, 1996-ban 120 fő volt. Az állástalanok több mint fele szakképzetlen, 40 fő szakmunkás, és tíznek van középfokú iskolai végzettsége. A munkanélküliek kétharmada férfi.

Ugyanakkor biztató jelnek tekinthető, hogy a népesség csökkenése megállt, sőt egyre több városi érdeklődik lakóházak és telkek iránt, ami a szép falu számára egyáltalán nem elhanyagolható.
Fürged 2001-ben egyszerű arculatú, tiszta, tágas, nyugalmat árasztó község. Az önkormányzat komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy Fürgedet a befektetők, vállalkozók számára kiszámítható, megbízható, vonzó településsé tegye. Nincs vállalkozókat sújtó helyi adó. Fürged önkormányzata ingyen telket biztosít valamennyi helyi munkaerőt alkalmazó kisvállalatnak, és minden alkalmat megragad, hogy folyamatosan informálja a médiákat. A falu idegenforgalom tekintetében még kihasználatlan terület, pihenésre, falusi romantikára kiválóan alkalmas terület. Fontos információ az infrastruktúra fejlesztése, valamint új munkahelyek megteremtése. Elsősorban a Fürged és Tamási közötti útszakasz szélesítése, javítása, valamint a Fürged és Nagyszokoly közötti földes út aszfaltozása az, ami bekapcsolást jelentene a község, valamint a szomszédos települések számára is az országos közúthálózatba. Megvalósult a kommunális szilárd hulladék gyűjtése, de szakszerű elhelyezéséről még nem sikerült gondoskodni. A vízmű a Tamási Vízmű Kft. tulajdona.

Fürged 1871 táján Felsőnyéktől különválva önálló községgé alakult, erről azonban hivatalos adatok nem lelhetők fel. Mindig volt lakott település a mai Fürged helyén, vagy egészen közel a község határában, ezt a kőkori és középkori leletek bizonyítják. Horhi községet tekinthetjük Fürged elődjének mely a múltban is Tolna vármegyéhez tartozott.
1871 után lakossága 13 korábbi puszta, illetve major lakosságból tevődik össze. (Aladárpuszta, Belfürgedpuszta, Csárda-ház, Gubarci szőlőhegy, Horhipuszta, Júlia-major, Külfürgedpuszta, Potoly-puszta, Tükrös-major)
A lakosság létszáma az 1871-es évben 820 fő volt. 1910-ben 905, 1930-ban 1117. Ezt követően a létszám állandóan csökkent, 1980-ra a száz évvel korábbi számra apadt.
Fürged jeles szülötte Méliusz Juhász Péter (kb. 1515-1572), a Tiszántúl első fiatal püspöke, aki kiváló szellemi vezető, igazi reformátor volt. Méliusz Horhiban született, a település később pusztává lett, majd Fürged egyik őspusztája.
Fürged másik híres szülötte Vas Gereben (1823-1868). A kitűnő regényíró megkapóan írja le a korra jellemző cselédéletet bánataival, örömeivel együtt. Az igen termékeny írót az utókor már kezdi elfeledni.

Nagy hagyományú civil szervezetek nem voltak Fürgeden, a Levente Egyesület, a Polgári Lövész Egyesület és az Önkéntes Tűzoltó Testület az 1920-1930- as években tevékenykedett. Ez utóbbi ma is működik, és megalakult a Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület is.

A település statisztikai adatai:

Területe


26,76 km2


Lakónépesség 1999 végén


707 fő


Élveszületések


10 fő


Halálozás


13 fő


Természetes szaporodás/fogyás


-3 fő


Vándorlási különbözet


11 fő


Lakásállomány


256 db


Villamos energiát fogyasztó háztartások


253 db


Szolgáltatott villamos energia


775 MWh


Vezetékes gáz


nincs


Vízvezeték hálózat hossza


9,7 km


Vízvezeték hálózatba bekapcsolt lakás


254 db


Közterületi kifolyó


15 db


Szolgáltatott vízmennyiség


15000 m3


Szennyvízhálózat


nincs


Jövedelempótló támogatásban részesült személyek évi átlagos aránya


11 fő


Házi orvos, gyermekorvos


van


Óvodai férőhely


36 db


Óvodai pedagógus


2 fő


Óvódás gyermek


27 fő


Általános iskolai tanterem


4 db


Általános iskolai pedagógus


4 fő


Általános iskolai tanuló


37 fő


8. osztályos tanuló



Napközi ellátásban részesül? tanuló


34 fő


Önkormányzati könyvtár egységei


7000 db


Kiskereskedelmi üzlet


2 db


Ebből élelmiszerüzlet


2 db


Vendéglátóhely


2 db


Személygépkocsik száma


102 db


Távbeszélő fővonal


184 db


Működő vállalkozás


15 db


Ebből


Kft



Szövetkezet


1 db


Bt


1 db


Egyéni vállalkozás


13 db

Scroll to Top