Fürged község Tolna megye északnyugati részén fekszik, ott, ahol a Somogy-tolnai dombvidék a Mezőfölddel összeér. Fekvése tehát természetszerűleg meghatározza adottságait: jobbára löszfutta dombvidék, síksággal és kisebb fennsíkkal váltakozva. A község is maga egy ilyen fennsíkon fekszik, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a vidékre.
A határos települések: északon Felsőnyék, északkeleten Ozora, délen Tamási, nyugaton Nagyszokoly és Magyarkeszi. A fentebb említett települések Tamási kivételével 7-9 kilométeres távolságra fekszenek egy képzelt kör kerületén, melynek középpontja mértanilag Fürged. Kecsege és Fornád puszták – Fürged közeli szomszédai – közigazgatásilag Tamásihoz tartoznak.
Az éghajlat, a tájviszonyok, a közlekedés, a népesség, mind meghatározói a községben folyó gazdasági életnek. Lakossága a volt uradalmi cselédségből lett újgazdákból, illetve az ország más vidékeiről idetelepült emberekből tevődik össze. Dolgos, szorgalmas földművelő nép, jobbára mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoznak.
A községben kimondottan jómódú réteg nincs, a cigány kisebbség létszáma több mint 20%. Legjelentősebb gazdasági társaság helyben a Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet.
A lehetőségeket szűkíti és egyre nehezíti a nagyarányú munkanélküliség, ami becslések szerint közel 30%-os, 1996-ban 120 fő volt. Az állástalanok több mint fele szakképzetlen, 40 fő szakmunkás, és tíznek van középfokú iskolai végzettsége. A munkanélküliek kétharmada férfi.
Ugyanakkor biztató jelnek tekinthető, hogy a népesség csökkenése megállt, sőt egyre több városi érdeklődik lakóházak és telkek iránt, ami a szép falu számára egyáltalán nem elhanyagolható.
Fürged 2001-ben egyszerű arculatú, tiszta, tágas, nyugalmat árasztó község. Az önkormányzat komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy Fürgedet a befektetők, vállalkozók számára kiszámítható, megbízható, vonzó településsé tegye. Nincs vállalkozókat sújtó helyi adó. Fürged önkormányzata ingyen telket biztosít valamennyi helyi munkaerőt alkalmazó kisvállalatnak, és minden alkalmat megragad, hogy folyamatosan informálja a médiákat. A falu idegenforgalom tekintetében még kihasználatlan terület, pihenésre, falusi romantikára kiválóan alkalmas terület. Fontos információ az infrastruktúra fejlesztése, valamint új munkahelyek megteremtése. Elsősorban a Fürged és Tamási közötti útszakasz szélesítése, javítása, valamint a Fürged és Nagyszokoly közötti földes út aszfaltozása az, ami bekapcsolást jelentene a község, valamint a szomszédos települések számára is az országos közúthálózatba. Megvalósult a kommunális szilárd hulladék gyűjtése, de szakszerű elhelyezéséről még nem sikerült gondoskodni. A vízmű a Tamási Vízmű Kft. tulajdona.
Fürged 1871 táján Felsőnyéktől különválva önálló községgé alakult, erről azonban hivatalos adatok nem lelhetők fel. Mindig volt lakott település a mai Fürged helyén, vagy egészen közel a község határában, ezt a kőkori és középkori leletek bizonyítják. Horhi községet tekinthetjük Fürged elődjének mely a múltban is Tolna vármegyéhez tartozott.
1871 után lakossága 13 korábbi puszta, illetve major lakosságból tevődik össze. (Aladárpuszta, Belfürgedpuszta, Csárda-ház, Gubarci szőlőhegy, Horhipuszta, Júlia-major, Külfürgedpuszta, Potoly-puszta, Tükrös-major)
A lakosság létszáma az 1871-es évben 820 fő volt. 1910-ben 905, 1930-ban 1117. Ezt követően a létszám állandóan csökkent, 1980-ra a száz évvel korábbi számra apadt.
Fürged jeles szülötte Méliusz Juhász Péter (kb. 1515-1572), a Tiszántúl első fiatal püspöke, aki kiváló szellemi vezető, igazi reformátor volt. Méliusz Horhiban született, a település később pusztává lett, majd Fürged egyik őspusztája.
Fürged másik híres szülötte Vas Gereben (1823-1868). A kitűnő regényíró megkapóan írja le a korra jellemző cselédéletet bánataival, örömeivel együtt. Az igen termékeny írót az utókor már kezdi elfeledni.
Nagy hagyományú civil szervezetek nem voltak Fürgeden, a Levente Egyesület, a Polgári Lövész Egyesület és az Önkéntes Tűzoltó Testület az 1920-1930- as években tevékenykedett. Ez utóbbi ma is működik, és megalakult a Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület is.
A település statisztikai adatai:
|
Területe |
26,76 km2 |
Lakónépesség 1999 végén |
707 fő |
Élveszületések |
10 fő |
Halálozás |
13 fő |
Természetes szaporodás/fogyás |
-3 fő |
Vándorlási különbözet |
11 fő |
Lakásállomány |
256 db |
Villamos energiát fogyasztó háztartások |
253 db |
Szolgáltatott villamos energia |
775 MWh |
Vezetékes gáz |
nincs |
Vízvezeték hálózat hossza |
9,7 km |
Vízvezeték hálózatba bekapcsolt lakás |
254 db |
Közterületi kifolyó |
15 db |
Szolgáltatott vízmennyiség |
15000 m3 |
Szennyvízhálózat |
nincs |
Jövedelempótló támogatásban részesült személyek évi átlagos aránya |
11 fő |
Házi orvos, gyermekorvos |
van |
Óvodai férőhely |
36 db |
Óvodai pedagógus |
2 fő |
Óvódás gyermek |
27 fő |
Általános iskolai tanterem |
4 db |
Általános iskolai pedagógus |
4 fő |
Általános iskolai tanuló |
37 fő |
8. osztályos tanuló |
– |
Napközi ellátásban részesül? tanuló |
34 fő |
Önkormányzati könyvtár egységei |
7000 db |
Kiskereskedelmi üzlet |
2 db |
Ebből élelmiszerüzlet |
2 db |
Vendéglátóhely |
2 db |
Személygépkocsik száma |
102 db |
Távbeszélő fővonal |
184 db |
Működő vállalkozás |
15 db |
Ebből |
|
Kft |
– |
Szövetkezet |
1 db |
Bt |
1 db |
Egyéni vállalkozás |
13 db |