Menü Bezárás

Fürged Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2020 (III.25.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Fürged község Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
  1. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

  1. Az önkormányzat

1.§.

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Fürged Község Önkormányzata
Az önkormányzat székhelye: 7087 Fürged, Kossuth u.18.
(2) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Ozorai Közös Önkormányzati Hivatal Fürgedi Kirendeltség, Székhelye: 7087 Fürged, Kossuth u.18

2.§.

(1) Az önkormányzat önálló jogi személy.
(2) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Fürged Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)
2. Az önkormányzat jelképei, honlapja

3.§.

(1) Az önkormányzat jelképei: címer és a zászló
Az önkormányzat jelképeinek leírását és használatuk rendjét külön rendelet állapítja meg.
(2) Helyi önkormányzati kitüntető cím alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat
külön rendelet tartalmazza.

4.§.

  1. Fürged Község Önkormányzatának hivatalos honlapja: https://www.furged.hu
II. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT ÉS HATÁSKÖREI

5.§.

(1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat.
(2) Az önkormányzat a Mötv.-ben meghatározott kötelező feladatain túlmenően az alábbi szabadon választott közfeladatokat látja el:
  1. családsegítés [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III.törvény  ( a továbbiakban: Szt.)  64.§.]
  2. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Szt. 65.§.)
  3. helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatása,
  4. napközis konyha működtetése saját feladat-ellátásban.
(3) Az önkormányzat abban az esetben választhatja szabadon valamely közfeladat ellátását, ha
  1. ellátása nem sérti más település érdekeit,
  2. megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és határkörök ellátását,
  3. az ellátáshoz szükséges feltételek fennállnak.
(4) Közfeladat önkéntes vállalása előtt a polgármester minden esetben előkészítő eljárást folytat le. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat előterjesztésében be kell mutatni a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat is.
(5) Az önkormányzat a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjét költségvetési rendeletében szabályozza.

6.§.

(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik a Mötv. 42.§.-ába foglaltakon túlmenően:
  1. helyi közügy megoldásának vállalása, illetve erről történő lemondás,
  2. saját munkaprogramjának, munkatervének elfogadása,
  3. önkormányzati ingatlan és egyéb vagyonügylet,
  4. intézményei térítési díjak összegének megállapítása,
  5. önkormányzati vállalkozás alapítása,
  6. gazdasági társaságba való belépés, kilépés,alapítás, megszüntetés.
(3) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre, a bizottságára, részönkormányzat testületére, jegyzőre és társulásra ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatásköröket az SZMSZ 1.számú melléklete tartalmazza.
(4)  Az átruházott hatáskör gyakorlásáról, a hozott döntésekről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

3. A képviselő-testület üléseinek száma és a munkaterv

7. §.

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.A Mötv. 47. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele, azaz legalább 3 fő jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
(2) A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit – fő szabályként – az önkormányzat székhelyén, a Községháza tanácstermében tartja.
(3) Ha fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, a levezető elnök az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirendet, vagy soron kívüli ülésen, vagy a következő soros ülésen tárgyalja a képviselő-testület.
(4) A képviselő-testület fő szabályként évente legalább 6 alkalommal ülésezik.
(5) A képviselő-testület adott évi soros üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben meghatározott ülésszámtól el lehet térni.
 (6) A képviselő-testület évenként jóváhagyott munkaterv alapján végzi munkáját, melyet a polgármester terjeszt elő minden év január 31-ig.  A munkaterv előkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.
(7) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez javaslatot kell kérni:
– valamennyi képviselő-testületi tagtól,
– a képviselő-testület bizottságaitól,
– a jegyzőtől,
– a polgármester által meghatározott szervektől.
(8) A munkatervnek tartalmaznia kell:
– az ülések tervezett időpontját, helyét,
– a tervezett főbb napirendi javaslatokat,
– a napirendek előadóját,
– a közmeghallgatás időpontját.

8. §.

(1) A polgármester – az alakuló ülést követő hat hónapon belül- gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé, mely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének céljait, feladatait tartalmazza a képviselő-testület megbízatásának időtartamára
  1. A képviselő-testület ülései
                                                                                                9. §.
(1) A képviselő-testület döntéseit az ülésein hozza meg.
      Az ülések típusai:

a.) alakuló ülés

b.) rendes ülés

c.) rendkívüli ülés

d.) együttes ülés

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze.
(3) Az alakuló ülés menete:
a.) Napirend előtt:
  1. Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről
  2. A képviselő-testület és a polgármester eskütétele
  3. Az esküokmányok átadása
b.) Napirend:
  1. A polgármesteri program ismertetése
  2. A polgármester illetményének (tiszteletdíjának) megállapítása
  3. Szavazatszámláló bizottság létrehozása
  4. Alpolgármester választása titkos szavazással
  5. Az alpolgármester illetményének (tiszteletdíjának) megállapítása
  6. Megbízás adása SZMSZ felülvizsgálatára
  7. Bizottságok tagjainak megválasztása, személyenként külön határozattal
                                                                                               10. §.
(1) A képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az Mötv. 44. §-
ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.
(4) Az (2) és (3) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére csak olyan napirend vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné.

11.§

(1) A Képviselő-testület Ozora Község Önkormányzatának Képviselő-testületével az Ozorai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) munkájával kapcsolatos kérdések megtárgyalása érdekében szükség szerint, de legalább évente egyszer együttes ülést tart.
(2) A Képviselő-testületek együttes ülésen döntenek különösen az alábbi előterjesztésekről:
  1. Önkormányzati Hivatal költségvetésének megállapítása, zárszámadás elfogadása,
  2. Önkormányzati Hivatal munkájáról szóló éves beszámoló.
(3) A fentieken kívül együttes ülést bármelyik képviselő-testület kezdeményezésére össze kell hívni, a kezdeményező önkormányzat képviselő-testületének minősített többséggel hozott határozata alapján.
(4) Az együttes ülést a Közös Hivatal székhelye szerinti település polgármestere hívja össze.
2. A képviselő-testületi ülés összehívása, vezetése

12.§.

(1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.
(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
  1. képviselőket,
  2. jegyzőt,
  3. napirendi pontok előadóit,
  4. nemzetiségi önkormányzat elnökét,
  5. akinek meghívását  – tárgyalt napirend alapján – a polgármester indokoltnak tartja.
(3)A meghívottak közül szavazati jog csak a képviselőket illeti meg, a többi meghívott tanácskozási joggal vehet részt az ülésen.

13.§.

(1) A képviselő-testületi ülés meghívóját elektronikus úton (e-mail)és az ahhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(2)A meghívónak tartalmaznia kell:
a.)az ülés helyét, időpontját,
b.) a javasolt napirendeket és az előterjesztők nevét,
c.) mellékletként az előterjesztéseket, határozati javaslatokat, rendelet-tervezetet.
(3)A képviselő-testületi ülés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő, sürgős döntést igénylő esetben – formális meghívó nélkül, telefonon vagy elektronikus úton (e-mail)  is összehívható az ülést megelőző 24 órával. A sürgősség okát a meghívottal közölni kell.
 (4) A képviselő-testület rendes és rendkívüli üléseinek időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendekről – meghívó kiküldésével egy időben – a lakosságot is tájékoztatni kell a település honlapján.  A tájékoztatás az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján hirdetmény formájában történik.

14.§

(1)  A képviselő-testületi ülések – fő szabályként – nyilvánosak, így azon bárki részt vehet a hallgatóság tagjaként. A hallgatóság azonban az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet, az ülést a hallgatóság tagja nem zavarhatja, továbbá tanácskozási joggal nem rendelkezik.
(2)     A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(3)A hallgatóság soraiból az ülés munkáját zavaró személyt, illetve azt, akinek állapota vagy megjelenése folytán a testületi ülés méltóságát sérti, a polgármester az ülésteremből kiutasíthatja.

15.§.

(1) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46.§. (2) bekezdés a)és b) pontjában meghatározottak szerint.
(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(3) Zárt ülésen a Mötv. 46.§. (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.A képviselő-testület minősített többséggel, határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(4) A zárt ülésen hozott, közérdekű adatot tartalmazó határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell. A határozat ismertetése során személyes adat nem hozható nyilvánosságra.

16.§

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén korelnöke vezeti.
(2)  A képviselő-testület a napirendről és a jegyzőkönyv-hitelesítők személyéről vita nélkül határoz.
(2) A képviselő-testület ülését vezető személy az ülés vezetése során:
  1. megállapítja,hogy a Képviselő-testület határozatképes, az ülést megnyitja,
  2. tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásától,
  3. beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
  4. előterjeszti az ülés napirendjét,
  5. napirendi pontként megnyitja, vezeti illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat,
  6. figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgytól,
  7. tárgyalási szünetet rendelhet el, ha a tanácskozás hosszúra nyúlik,
  8. biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít,
  9. az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképesség fennállását.
(3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van.
(4) Ha a képviselő-testület ülése határozatképtelenség miatt nem tartható meg, a polgármesternek 5 napon belül, változatlan napirenddel az ülést ismét össze kell hívnia.
3. Az előterjesztés
                                                                                               17.§
(1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:
– beszámolók,
– tájékoztatók,
– rendelet- és határozattervezetek.
(2) A Képviselő-testületi ülések előterjesztései lehetnek írásbeliek és szóbeliek.
(3) Írásban kell a képviselő-testület elé terjeszteni:
  1. a költségvetést és a zárszámadásról szóló beszámolót,
  2. bármely területet érintő rendelet-tervezetet, hatályos rendelet felülvizsgálatáról szóló előterjesztést,
  3. át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket,
  4. önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos előterjesztéseket.
(4) Az előterjesztés két részből áll.
  1. az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, mindazokat a körülményeket, tényeket, amelyek lehetővé teszik a döntés meghozatalát;
  2. a második rész egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmaz a végrehajtásért felelősök megnevezésével és végrehajtási határidők megjelölésével.
4. A vita és a döntéshozatal

18.§

(1)Az ülésvezető a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során
  1. az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, mely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia,
  2. az előterjesztőhöz a képviselők, tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2)  A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de az ülésvezető soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
(4) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a levezető elnök figyelmezteti a felszólalót.
(5)  Az önkormányzat bizottságai, valamint a képviselők a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.
(6) Az előterjesztő –figyelemmel a vitában elhangzottakra– az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

19.§.

(1)       Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az ülésvezető a vitát lezárja.
(2)  A vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

20.§.

(1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntésről végleges határozatot hoz.
(2) A javaslat elfogadásához – egyszerű többséget igénylő javaslat esetében- a jelenlevő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.
(3)  A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(4)  A képviselő-testület név szerint szavaz a Mötv. 48.§. (3) bekezdésben meghatározottak szerint. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást nem lehet elrendelni.
(5)       A név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazás tényét és eredményét mindig jegyzőkönyvbe kell rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

21.§

(1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni- közeli hozzátartozójára is kiterjedően  – személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. Közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szólót örvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni.
(2) A személyes érintettség elmulasztása esetén a Képviselő-testület döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja. A képviselő-testület külön határozatban dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

22.§.

(1)  A képviselő-testület titkos szavazást tarthat e rendelet 15.§. (1) bekezdésében foglalt ügyekben.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett, az önkormányzat bélyegzőlenyomatával ellátott szavazólapon, az arra kijelölt helyiségben, urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket az Ügyrendi Bizottság látja el. Az Ügyrendi Bizottság megválasztásáig – a képviselő-testület feladat ellátására -a polgármester javaslatára 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre lehet.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell:
a.) a szavazás helyét, időpontját,
b. )a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét, tisztségét,
c.)a szavazás során felmerült egyéb körülményeket.

23.§.

(1) A nyílt szavazás eredményét a z ülésvezető állapítja meg.
(2)  Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség áll elő az ülésvezető szünetet rendel el, majd elrendeli a szavazás megismétlését. Ismételt szavazategyenlőség esetén a témát a következő testületi ülés napirendjére kell tűzni.

24.§.

(1) A határozati javaslat elfogadásához – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel- a jelenlevő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).
(2)  Minősített többség szükséges a Mötv.50.§-ában meghatározottakon kívül e rendelet6.§.(2) bekezdés a.), c.), és e.) pontjában meghatározott ügyekben.
5. Kérdés, interpelláció

25.§

(1)  A napirendi pontok tárgyalását követően települési képviselőt kérdezési és interpellálási jog illeti meg.
(2)  A képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, jegyzőhöz vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező   bizottságok elnökeihez önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(3) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 5 nappal, vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
(4)  Amennyiben az interpellációt a képviselő-testületi ülést megelőző 5 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 8 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást kell adni.
(5)  A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
(6)  A képviselő kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselő-testület akkor dönt vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.
6. Jegyzőkönyv

26.§.

(1) A képviselő-testület üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntések tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.
A tanácskozás hangszalagra is rögzíthető, a hangszalag azonban az írásos jegyzőkönyvet nem helyettesíti.
(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek a Mötv.52.§. (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell:
a.) a távol maradt képviselők nevét, távollét okát,
b.) napirendi pontok előterjesztőinek a nevét, előterjesztői kiegészítéseket,
c.) szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
d.) kérdéseket és az interpellációkat, az azokra adott választ, a testület döntését,
e.) az elhangzott bejelentések lényegét.
f.) a jegyzőkönyv hitelesítők aláírását
(3) Ha a képviselő kéri, felszólalását szó szerint kell jegyzőkönyvbe foglalni, illetve az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.
 (4) A jegyzőkönyv mellékletei
a.) meghívó,
b.) jelenléti ív,
c.) írásos előterjesztés és határozati javaslat,
d.)kihirdetett rendelet,
e.) írásban benyújtott hozzászólások,
f.)egyéb írásos indítványok.
(5) A jegyzőkönyvet a jegyző  a polgármester és 1 fő jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

27.§.

  1. A nyílt képviselő-testületi ülésről három, a zárt képviselő-testületi ülésről két példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:
a) az eredeti és további egy példányt a jegyző kezel,
b) egy példányt – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – pedig el kell helyezni a könyvtárban.
(2) Egy példányt elektronikus úton az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Tolna megyei Kormányhivatalnak.
(3)   A választópolgárok – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – az önkormányzati hivatalban ügyfélfogadási időben betekinthetnek a jegyzőkönyvbe.
(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben az érintetteken és a 15.§.
(3) bekezdésben meghatározottakon kívül más nem tekinthet be. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagát az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.
(5)   A jegyző az ülésen, vagy a határozathozatalnál észlelt jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét a jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolja.
(6)   A testület határozatairól a jegyző az érintetteket a határozat kivonatának megküldésével értesíti.

IV.fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI

  1. Határozat

28.§.

(1) Ha a jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő, vagy nem tesz lehetővé,
a képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyben normatív vagy egyedi határozatot hoz.
(2) A Képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt:
  1. ügyrendi kérdésekben,
  2. képviselői kérdésekre, interpellációra adott válaszok elfogadásáról.

29.§.

(1)       A Képviselő-testület határozatait külön-külön – naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozatok és rendeletek jelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendeletben foglaltaknak megfelelően történik.
(2) A határozat megjelölése tartalmazza:
  1. a képviselő-testület megnevezését,
  2. a határozat számát,
  3. a határozat meghozatalának évét,
  4. zárójelben a határozat meghozatalának hónapját, napját,
  5. „határozata” kifejezést.
(3) Az egyedi határozat megjelölése:
„Fürged Község Önkormányzata Képviselő-testületének
…./20……(…..) határozata”
(4) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a döntést szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtásért felelős személy megnevezését és a végrehajtás határidejét.
(5) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, mely a jegyző feladata.
(6) A nyilvántartás tartalmazza
a./ a határozat számát, tárgyát
b./ végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
2. Rendelet

30.§.

  1. A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:
  1. a polgármester,
  2. a képviselő,
  3. képviselő-testület bizottsága,
  4. a jegyző
(2) A képviselői és a bizottsági indítványt a polgármesterhez nyújtják be. A polgármesternek az indítványt közvetlenül a képviselő-testülethez kell előterjesztenie.
(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.Az önkormányzati rendelet megalkotására vonatkozó fő szabályokat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet tartalmazza.

31.§.

(1) A rendelet kihirdetése az aláírt rendelet teljes szövegének kifüggesztésével történik a községháza hirdetőtábláján a képviselő-testületi ülést követő 5 munkanapon belül. A kihirdetett rendeletet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján is.

32.§.

(1) A rendelet megjelölése tartalmazza:
  1. a képviselő-testület megnevezését,
  2. a rendeletsorszámát arab számmal,
  3. a rendelet kihirdetésének évét arab számmal
  4. zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal, napját arab számmal,
  5. „rendelete” kifejezést,
  6. a rendelet címét.
(2)  A rendelet megjelölése:
„Fürged Község Önkormányzata Képviselő-testületének
…./20……(…..) rendelete, a rendelet tárgyának megjelölésével”
(3) A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, egységes szerkezetbe foglalásáról. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.
(3) A rendeletek nyilvántartása tartalmazza:
  1. a rendelet számát, tárgyát,
  2. hatálybalépés időpontját (év, hó, nap)
  3. a rendeletet módosító illetve hatályon kívül helyező rendelet számát,
  4. hatályon kívül helyezés időpontját.
V.fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAIRA, TISZTSÉGVISELŐIRE, SZERVEIRE, VONATKOZÓ SZABÁLYOK

  1. Polgármester

33.§.

(1) A polgármester a település választó polgárai által közvetlenül választott, társadalmi megbízatású tisztségviselő.
(2)  A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt.
(3) A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjét – figyelemmel más foglalkoztatási viszonyára – a Képviselő-testület határozza meg. A társadalmi megbízatású polgármestert havonta – jogszabály keretei között –   tiszteletdíj,költségtérítés illeti meg. A Képviselő-testületről  az alakuló ülésen határozatban dönt.
(4) A polgármester aMötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:
a) gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket, melyet e rendelet 1. számú melléklete tartalmaz,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
e) nyilatkozik a sajtónak,
f) gondoskodik az önkormányzati intézmények, gazdasági szervezetek, valamint az önkormányzat más szervezetének ellenőrzéséről,
g) segíti a képviselők és a bizottságok munkáját,
h) rendszeres időközönként (minden hét kedd délután 14.00 órától  – 16.00 óráig) fogadónapot tart,
i) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
j) évente legalább egy alkalommal feladategyeztető megbeszélést tart a bizottság elnökével,
k) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
l) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
m) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat   érvényesülését,
n) indítványozhatja a bizottság összehívását,
o) gyakorolja az önkormányzat – mint intézmény – közvetlen alkalmazásában lévő, nem intézményvezetői munkakört betöltő foglalkoztatottak – ideértve a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókat, és közfoglalkoztatottakat, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint foglalkoztatott közalkalmazottakat – felett a munkáltatói jogokat.

34.§.

(1) A polgármester lemondását az alpolgármesternek, e tisztség betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át.
(2) A polgármesteri tisztség megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, e tisztségek betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át.
                                                                                           35.§.
(1) A polgármester dönt az e rendeletben hatáskörébe utalt ügyekben.
(2) A polgármester a Mötv. 68.§.(2) bekezdése szerint eljárva döntést hozhat olyan ügyekben, ahol a döntés elmaradása miatt az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.
(3) A polgármester a Mötv. 68.§.(3) bekezdése alapján eljárva a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett  aMötv. 42.§.ában meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben. Ez a rendelkezés csak kivételesen és csak akkor alkalmazható, amennyiben a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség és a rendkívüli ülés összehívása nem lehetséges, vagy az időveszteség helyrehozhatatlan kárral járna. A polgármester a meghozott döntésről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
2. Alpolgármester

36.§.

(1)  A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3)A polgármester tartós távolléte esetén a polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak. A képviselő-testület alpolgármesterre nem ruházhat át hatáskört.
3. A jegyző

37.§.

(1) A jegyző, mint a Közös Önkormányzati Hivatalt vezetője, felelős a jogszabályoknak megfelelő, szakszerű, pártatlan és színvonalas ügyintézés ellátásáért. Törvényességi szempontból figyelemmel kíséri a képviselő-testület és a bizottságok tevékenységét, ha működésüknél, döntéseiknél jogszabálysértést észlel, köteles jelezni.
(2) A jegyzőt –pályázat útján – a Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei határozatlan időre nevezik ki. Fürged település polgármestere vétójoggal rendelkezik.
(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal igazgatásszervezői végzettséggel rendelkező, kiemelt köztisztviselője látja el.

38.§.

(1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében:
  1. gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében,
  2. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
  3. tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
  4. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
  5. köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel;
  6. elősegíti a bizottságok hatékony működését, gondoskodik a működésükhöz szükséges feltételek megteremtéséről;
(2)A  jegyző egyéb feladatai:
  1.  ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági jogköröket;
  2.  ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;
  3.  véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;
  4.  javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;
  5.  gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek aktualizálásáról
  6.  igény szerint tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az államigazgatási ügyintézés helyzetéről.
4. Bizottságok

39.§.

(1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi bizottságokat hozza létre, létszámukat a következők szerint állapítja meg:
  • Ügyrendi Bizottság                                                              3 fő
(2) Az állandó bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ. 1. számú függeléke, a bizottságok által ellátandó feladatok részletes felsorolását az SZMSZ. 2.számú melléklete tartalmazza.

40.§.

(1)  A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2)  A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3)  Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

41.§.

(1)  Az állandó és ideiglenes bizottságok elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell megválasztani.
(2) A bizottság elnökét, valamint a képviselő és nem képviselő tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.
(3)  A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelességei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(4)  A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.​

42.§.

(1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.
(2)  Munkájukhoz – a jegyző segítségével – igénybe vehetik a Közös Hivatal személyi és tárgyi eszközeit.

43.§.

(1)  A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(2) A bizottság üléséről – a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok szerinti – jegyzőkönyvet, valamint hangfelvételt kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke , egy  bizottsági tag, valamint a jegyzőkönyv hitelesítők írják alá.
(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el. A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.

44.§.

(1) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást ad.
(2) A bizottság határozatképességére és döntéshozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

5. Képviselő

45.§.

(1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit.
(2) A képviselőt az Mötv. 32.§-ában és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelességek illetik meg, illetve terhelik.
(3) A képviselő köteles
  1. olyan magatartást tanúsítani, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
  2. felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében
  3. a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik
(4) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát nem köteles megindokolni, döntése miatt semmiféle hátrány nem érheti.
(5) A képviselő a (4) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében.
(6) A képviselőt a polgármester, a jegyző, és a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.

46.§.

(1) A képviselő az alakuló ülésen, illetve megválasztását, a képviselő-testületbe történő behívását követő ülésen esküt tesz. A képviselő az eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 1.számú függelék tartalmazza.
(2) A képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének  elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő képviselői jogait nem gyakorolhatja.
(3) A képviselő a Mötv. 38.§.(4) bekezdésében meghatározottak szerint köteles kérelmezni felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba.
(4) A képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. Az összeférhetetlenségi eljárás során a Mötv. 37.§-ában foglaltak szerint kell eljárni.
  1. Közös Önkormányzati Hivatal

47.§.

(1) A képviselő-testület a Mötv. 85.§-ában meghatározottak szerint Ozora Község Önkormányzatával közösen az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Ozorai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(3) Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítését, létszámát, munka és ügyfélfogadási rendjét az Ozorai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
(a továbbiakban: Hivatali SZMSZ ) tartalmazza. A Hivatali SZMSZ e rendelet 3.számú mellékletét képezi.
(4) A Hivatali SZMSZ jóváhagyásához, módosításához mindkét képviselő-testületdöntése szükséges.

48.§.

(1)  A Közös Hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, valamint a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokra az esetre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság.
(2)  A képviselő a Közös Hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést.
(3) A Közös Hivatal igény szerint köteles az önkormányzat és a hivatal működésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni a képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak.
7. Társulások

49.§.

(1)  A képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására a Mötv. 93.§-ában meghatározott szabályok szerint szabadon társulhat más települési önkormányzat képviselő-testületével.
(2)  A társulás írásbeli megállapodással hozható létre. A társulási megállapodás jóváhagyásához a társulásban résztvevő képviselő-testület mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges.
(3)  A társulási megállapodás helyi önkormányzati feladat és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat és határköre ellátására köthető.
(4) A megállapodást – a képviselő-testületi jóváhagyást követően – a polgármester írja alá.
(5) A Képviselő-testület által a Társulásokra átruházott hatáskörök:
a.) óvodai nevelés,
b.) egészségügyi alapellátáson belül a sürgősségi betegellátás,
c.) települési szilárd hulladékgazdálkodás,
d.) családsegítő – és gyermekjóléti szolgáltatások.
(6) Azon társulások felsorolását, melyben az Önkormányzat tagként vesz részt, Társulások által ellátott feladatokat, valamint a gesztortelepüléseket a rendelet 2.számú függeléke tartalmazza.

VI. fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS
                                                                                                  50.§.
(1) A helyi népszavazást a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013.évi CCXXXVIII. törvényben meghatározottak szerint a település80 választópolgára aláírásával kezdeményezheti a polgármesternél.
(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a település választópolgárai közül 160 fő kezdeményezte.
(3) A népszavazásra javasolt kérdést – a kérdés hitelesítése céljából – a helyi választási bizottsághoz kell benyújtani.
                                                                                                51.§.
(1) Helyi népszavazás kezdeményezése esetén az aláírásgyűjtő ív hitelesítésekor az aláírásgyűjtő ív átadásával egyidejűleg a helyi választási iroda vezetője írásban tájékoztatja a kezdeményezőt arról, hogy mennyi aláírás esetén lesz kötelező a népszavazás kiírása.
(2)A népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő 30 napon belül, egy alkalommal lehet benyújtani a helyi választási bizottsághoz az aláírások ellenőrzése céljából.
(3) A helyi népszavazás kiírását és eredményét tárgyaló testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.
(4) A helyi népszavazásról szóló döntés meghozatalát követően a választópolgárokat a jegyző helyben szokásos módon és a honlapon történő közzététellel minden részletre kiterjedően tájékoztatja.

VII.fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

  1. Közmeghallgatás

52.§.

(1)   A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart a Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
  1. A közmeghallgatás szabályai:
  1. a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői a képviselő-testülethez, képviselőkhöz, polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
2. a közmeghallgatás helyét, idejét témáját a képviselő-testület határozza meg a munkatervének elfogadásakor;
3. a közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről, napirendekről a Községháza hirdetőtábláján elhelyezett hirdetményen továbbá az önkormányzat honlapján tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

53.§.

(1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 8 napon belül írásban választ kell adni.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
2. Falugyűlés
                                                                                                       54.§.    
(1)       A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítése érdekében a lakosság tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.
(2) A falugyűlés összehívásának fontosabb szabályai:
  1. gyűlés helyéről, idejéről az ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Községháza hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján tájékoztatást kell adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
  2. a gyűlést a polgármester vezeti; erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a Hivatal dolgozóit.
  3. a gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

VIII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE,  VAGYONA ÉS

GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE

  1. Az önkormányzat költségvetése

                                                                                                  55.§.
(1)  A Képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV.törvényben( a továbbiakban: Áht.) meghatározottaknak megfelelően készíti elő. A rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A zárszámadás rendelet-tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (2) bekezdésben meghatározottak az irányadók.
(4) Az önkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó kormányzati funkciók megnevezését, számát a rendelet 4.számú melléklete tartalmazza.
2. Az önkormányzat vagyona

56.§

A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön rendeletben határozza meg.
3. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

57.§.

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített előzetes, utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.
(3) Az önkormányzat pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerét a jegyző az általa jóváhagyott és ezt meghatározó FEUVE szabályzat alapján működteti.

  1. Az önkormányzati belső ellenőrzés működtetéséről a jegyző külső szakmai szervezet bevonásával gondoskodik. Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodik a felügyelt költségvetési szervei ellenőrzéséről is.
(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített előzetes, utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.
(3) Az önkormányzat pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerét a jegyző az általa jóváhagyott és ezt meghatározó FEUVE szabályzat alapján működteti.
Az önkormányzati belső ellenőrzés működtetéséről a jegyző külső szakmai szervezet bevonásával gondoskodik. Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodik a felügyelt költségvetési szervei ellenőrzéséről is.

IX. Fejezet

Vagyonnyilatkozat
  1. A vagyonnyilatkozat nyilvántartása és ellenőrzése

58. §.

(1) A vagyonnyilatkozatokat  az Ügyrendi  Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

X. Fejezet

Együttműködés a nemzetiségekkel
                                                                                                  59.§.
(1) Az önkormányzat együttműködik a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) hatálya alá tartozó nemzetiségi önkormányzatokkal.
(2) Az önkormányzat minden olyan kérdésben kikéri a véleményét a településen működő nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől, amely az adott nemzetiséghez tartozó polgárok jogait, kötelezettségeit érinti.
(3) A (2) bekezdésben szereplő kérdések vonatkozásában oly módon kell a véleménynyilvánítás lehetőségét biztosítani az érintett nemzetiségi önkormányzat részére, hogy a döntéshozatalt megelőzően elegendő idő álljon a rendelkezésére a véleményének kinyilvánítására.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak érdekében a nemzetiségi önkormányzat vélemény nyilvánításával kapcsolatos ügyekben a nemzetiségi önkormányzatot – lehetőség szerint – a döntéshozatalt megelőzően legalább nyolc nappal írásban – a nemzetiségi önkormányzat e-mail címére megküldött elektronikus levélben – fel kell hívni a véleményének a közlésére.
(5) A nemzetiségi önkormányzat a véleményét elektronikus úton küldheti meg a polgármesternek címezve.
(6) A nemzetiségi önkormányzat véleményét – amennyiben az legkésőbb a döntés meghozatala előtti napon 16 óráig elektronikus levélben megérkezik a polgármesterhez – a polgármester beterjeszti a képviselő-testület elé, mely a döntés során figyelembe veszi a véleményben foglaltakat, ugyanakkor az abban foglaltakhoz a döntése meghozatalakor nincsen kötve.
(7) A nemzetiségi önkormányzat kezdeményezheti, hogy az önkormányzat képviselő-testülete a nemzetiségi önkormányzatot érintő kérdést tárgyalja, ennek érdekében a soros képviselő-testület ülése előtt legalább nyolc nappal írásban – a polgármester részére küldött elektronikus levélben – kell megküldeni az előterjesztést és a konkrét döntési javaslatot.
(8) A (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően megküldött kezdeményezést a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a következő soros ülésen.
(9) Az önkormányzat a Nek. tv. 80. §-ában foglaltak alapján megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzattal az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeiről, továbbá a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.
(10) A nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodás  jelen rendelet 4. számú mellkeletét képezi.

XI.fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

60.§.

  1. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
  1. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Fürged Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014.(XII.5.) rendelete.
Barkóczi József                                                                                       Pusztai Beáta
polgármester                                                                          jegyzőt helyettesítő köztisztviselő
A rendelet a mai napon kihirdetve.
                                                                                                         Pusztai Beáta
jegyzőt helyettesítő köztisztviselő
2020. 03. 25.